Jogszabályi
háttér
2011.
évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 92. §
(
1) A nem magyar
állampolgár kiskorú (…) akkor tanköteles Magyarországon, ha
a) a menedékjogról
szóló törvényrendelkezései szerint a magyar állampolgárokkal azonos jogok
illetik meg;
b) a szabad mozgás
és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról
szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarországon
gyakorolja;
c) a harmadik
országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya
alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, vagy Magyarország
területén való tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik.”
(9) A külföldön
megkezdett és befejezetlen tanulmányok a magyar köznevelés iskolarendszerében
folytathatók. A tanulmányok beszámításáról, továbbá a tanuló felvételérő l az
iskola igazgatója dönt.
(10) Ha a
beszámítás kérdésében az iskola igazgatója nem tud dönteni, beszerzi az
oktatásért felelős miniszter, szakképzés esetén a szakképesítésért felelős
miniszter véleményét.
20/2012.
(VIII. 31.) EMMI rendelet Nemzetközi rendelkezések 185. §
(3) Ha az iskolai
tanulmányok folytatását a magyar nyelv ismeretének hiánya vagy a külföldi és a
magyar iskola követelményrendszere közötti eltérés gátolja, az iskola
igazgatója - a szülő egyetértésével - az évfolyam megismétlését engedélyezheti
úgy is, hogy a tanuló csak felzárkóztató foglalkozásokon és nyelvórákon vesz
részt. A foglalkozások idejét, az annak keretében oktatott ismeretek körét, az
ismeretek elsajátításáról történő számadás módját az igazgató állapítja meg.
100/1997.
(VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról6.
§
(5) A magyar nyelv
és irodalom vizsgatárgy helyett magyar mint idegen nyelv vizsgatárgyból
érettségi vizsgát az tehet, aki
a)nem
magyar állampolgár, vagy
b)a
középiskolai tanulmányai befejezését megelőző négy tanév közül legalább hármat
nem a magyar köznevelési rendszerben végzett.
(6) Magyar mint
idegen nyelv vizsgatárgyból kizárólag középszintű érettségi vizsgát lehet
tenni.
Amit
még a magyar mint idegen nyelv érettségi vizsgáról tudni érdemes
A magyar nyelv és
irodalom az Nkt. 6. §-a értelmében kötelező vizsgatárgy. A vizsgaszabályzat 6.
§ (5) bekezdése a magyar mint idegen nyelv vizsgatárgy választását az
érettségin kizárólag abban az esetben engedélyezi, ha azt az arra jogosult
személy a magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy helyett választja.
Ennek
megfelelően a vizsgára bocsátás feltétele a magyar nyelv és irodalom érettségi
vizsgára való jogosultság, azaz magyar nyelv és irodalomból a teljes képzési
időre előírt év végi osztályzatok megszerzése. A magyar mint idegen nyelv
vizsgatárgy esetében a magyar nyelvtan és a magyar irodalom tantárgyak
követelményeit kell teljesíteni a vizsgára bocsátás feltételeként.
Tekintettel arra,
hogy a vizsgaszabályzat szerint a magyar mint idegen nyelv vizsgatárgy az
érettségin kizárólag abban az esetben engedélyezett, ha azt a jelentkező a
magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy helyett választja, nincs arra lehetőség,
hogy a vizsgázó ebből a vizsgatárgyból előrehozott vizsga letételére
jelentkezzen.
A nem magyar
állampolgárságú vizsgázóknak – a magyar mint idegen nyelv vizsgatárgyat kivéve
– az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez minden szempontból ugyanazt az
érettségi vizsgát kell letenniük, mint a magyar állampolgárságú vizsgázóknak,
azaz az Nkt. 6. §-ában meghatározott kötelező vizsgatárgyakból legalább
elégséges osztályzatot szereznie.
A magyar mint idegen nyelv vizsgája nem
helyettesítheti az idegen nyelv vizsgát.
Magyar
mint idegen nyelv (MID) oktatása a Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
és Gimnáziumban
Az iskolába való
felvételt követően azoknak a tanulóknak, akik nem magyar anyanyelvűek, nem
tudnak magyarul, magyar mint idegen nyelv felzárkóztató foglalkozásokat
szervezünk.
A magyar mint idegen nyelv oktatása az élő idegen nyelv tanításának módszertana mentén zajlik, magyar mint idegen nyelv szakos pedagógus vezetésével. Cél a magyar nyelvtanulás
biztosítása, valamint a
tanulók felkészítése, segítése a magyar nyelvű tantárgyak követelményeinek
teljesítéséhez.
A MID csoportok
kialakítása minden tanévben az intézményünkben tanulók létszámához és nyelvi szintjéhez
rugalmasan igazodik.
A gimnáziumban a magyar mint
idegen nyelv tantárgy fakultációként választható.
Az iskola nyelvi
sokszínűségét a nevelőtestület tagjai figyelembe veszik a nevelő-oktató
munkájuk során. A frontális módon szervezett tanórák helyett a páros és
csoportmunkát helyezik előtérbe a magyar nyelv ismeretének hiányával küzdő
tanulók esetében.
A házi feladatok kijelölése során figyelmet fordítanak arra,
hogy a délutáni napközis foglalkozásokon, a tanulószobán minimális segítséggel
vagy teljesen önállóan képesek legyenek elvégezni a munkát.
Figyelembe veszik,
hogy a nem magyar anyanyelvű tanulók az otthoni, nem magyar nyelvi közegben kevésbé
kapnak segítséget, ezért a tanulás elsődleges színtere az iskola. A tanulók életkori, nyelvi fejlettségének megfelelő
módszerek alkalmazása, valamint a befogadó osztályközösségek segítik a nem
magyar anyanyelvű tanulók iskolai beilleszkedését.
created with
Joomla Page Builder .